Manuális és gépi szellőztetés

by Péter, 2018-09-25

Csiki-csuki szellőztetés

A második méréssel azt bizonyítjuk, hogy nagyon nehéz a belső levegő minőségét szabályozni, és állandó egészséges szinten tartani úgy, hogy a szoba ablaka folyamatosan nyitva van. A grafikonok önmagukért beszéltek mikor láttuk, hogy a koncentrációs értékek erősen megugrottak. A mérés időtartama 2 nap volt, a mintavételezés gyakorisága fél óra.

Éjszaka a koncentráció meghaladta 1000 ppm-es határértéket is egy alkalommal. Éjszaka általában mindenki alszik, nem pedig a mérőműszer készülék jelzésére ugrál mély álmából, és azonnal ablakot nyit.

Gépi szellőztetésnél a zárt helyiség rendszeres és egyenletes átöblítése érhető el. Ez már nagyban elősegíti a komfortérzetünket. Megfelelő mennyiségű friss levegő hiányában a szoba CO2-szintje annyira magas lesz, ami már a következő tüneteket okozza: fejfájás, nem pihentető alvás, bágyadtság. Reggel 6 órára egy átlagos helyiségben már 4000 ppm fölé emelkedik a CO2-szintje a hálószobában (a „jó minőségű levegő” határértéke 1000 ppm, ez a Pettenkofer-féle szám).

A jó gépi szellőztetés tervezésigényes

Súyosan téved az, aki lebecsüli a légellátás fontosságát. Elengedhetetlen a korrekt tervezés, megfelelő légmennyiség kell, hogy a helyiségbe jusson, és megfelelően átöblítse a szobákat. Döntő fontosságú az elszívók korrekt elhelyezése, így nem fognak holt terek kialakulni. A rossz beidegződés mellett sem mehetünk el, melyet a mai modern Nagyobb épületek egyik felén, az álmennyezeten helyezik el a befúvó, másik helyén az elszívó egységeket.

Azért hibás ez az elmélet, mert míg a terem egyik felében tartózkodók (befúvó anemosztátok közelében) friss levegőhöz jutnak, addig a helyiség másik felében tartózkodóknak csak az előbbiek elhasznált levegőjéből jut.

Főoldal a manuális és gépi szellőztetés aloldalról