Még a legmodernebb technikával felszerelt költségmegosztók sem a hőmennyiséget mérik

by Péter, 2018-09-03

Nem hőmennyiséget mér

Még a legmodernebb technikával felszerelt költségmegosztók sem a hőmennyiséget mérik, nem egy fizikai egységben (GJ, KWh) mért számadatokat mutatnak. Arra viszont teljesen alkalmasak, hogy amelyik radiátorra felszerelik, megmutatja, milyen mennyiségben adhatott le hőt, azaz arányosított mérést tesz lehetővé. Ahhoz, hogy ezt a mérési módszert egy adott épületben használni lehessen, minden egyes hőleadóra, költségmegosztó készüléket kell felszerelni. Kivételek természetesen mindig vannak, azonban a 157/2005. (VIII.15) kormányrendelet részletesen leírja a költségmegosztók gyakorlati használatát. Ez a rendelet arra is kitér, hogy azon lakóknál, ahol egyes radiátoroknál vagy mindegyiknál objektív vagy más probléma miatt a költségmegosztó készülékek kimaradnak, hogyan oldható meg az arányos elszámolás. A mai modern költségmegosztók már rádiókommunikációra is képesek, így nem szükséges egyes lakásokba bemenni az adatok kiolvasásáért. A 4 éves walk-in walk by technológiát (itt az épületbe vagy az épület mellé kell menni az adat kinyeréshez) felváltotta a mai internet alapú adatgyűjtés.

Telepítés és működés

Az MSZ EN 834:2000 szabvány kimondja, hogy a radiátortestre a költségmegosztókat hogyan kell elhelyezni úgy, hogy a lehető legpontosabb mérési adatokat nyerjük ki belőle. E tekintetben a gyártóknak van némi szabad keze, hová is kerüljön pontosan a készülék, azonban az egységességre ügyelni kell. A tény egyértelmű, hogy a radiátor felső és alsó része különböző hőmérsékletű, ezért sztenderdekre van szükség. Így 75% függőlegesen, vízszintesen a radiátor fele az a pont ahol elhelyezkedik a költségmegosztó készülék. A régebbi költségmegosztó készülékek is képesek voltak arra, hogy megmérjék a radiátor hőmérsékletét. Azonban ahogy a technika fejlődött, a helyiség hőmérsékletét mérő készülék is beépítésre került, mert a radiátor hőmérséklete önmagában nem határozza meg a pontos hőleadást. Ha például főzünk, sütünk a konyhában akkor akár 30 Celsius fok is lehet anélkül, hogy bekapcsolnánk a fűtést. Azt már tudjuk, hogy a 30 fokos külső hőmérséklet mellett a 30 fokos radiátor fűteni nem fog. A két hőérzékelőt tartalmazó eszköz előnye, hogy méri a radiátor és a szoba hőmérséklet különbségét, és ebből egy számítási algoritmusnak köszönhetően eredményt fogjuk megkapni. Fontos tudni, hogy a költségmegosztó készülék felhelyezése előtt, figyelembe kell venni annak a radiátornak a paramétereit, ahová felszereljük, így tudjuk a készülékeket beprogramozni. Nem mindegy, hogy egy 3 tagú radiátorra szereljük fel, vagy pedig egy 1600 mm hosszúságú radiátorra. A programozás egyszerűen történik, így kézzel fogható eredményeket jelez majd ki az LCD kijelzőn a készülék. Azaz ha az egyik radiátoron 3 a másikon 6 egység jelenik meg, akkor az utóbbi radiátor tényleg kétszer annyi hőenergiát fogyasztott mint a másik. A költségmegosztókat nem muszáj felprogramozni, így viszont a megjelenő adatokat a költségmegosztást végző szakcégnek kell értékelni.

Szóbeszéd és mendemonda

A legtöbb elektronikus költségmegosztó rendelkezik LCD kijelzővel, ami számsor megjelenítésére alkalmas. A kijelzett értékek közül, van olyan, ahol egy ceruza piktogram, mely egy berögzített értéket mutat, ez utal az előző teljes záró időszakra. Egy naptári évet mérnek a költségmegosztók, mely tetszőleges időponttal indítható, és az utolsó napi értéket jelzi ki. Így a lakó referenciaként is vissza tudja nézni, hogy áll fogyasztásban az előző évhez képest. A kijelzőn még a készülék gyári azonosítója is látható. Ez a három adat felváltva jelenik meg a készüléken. Ennek ellenére folyamatosan téma a költségmegosztó készülék a lakógyűléseken, ugyanis akik a fűtés díját sokallják, hajlamosak összeesküvés elméleteket gyártani. Tudnunk kell, hogy a költségmegosztó eszköz nagyon precíz műszer. Az igaz, hogy a teljesen felhasznált hőmennyiséget nem tudja mérni a készülék, köszönhetően annak, hogy radiátorra szerelt, és az átmérő vezetékek is kisebb nagyobb arányban hozzájárulnak a fűtéshez. A jogszabály viszont rendelkezik a költségmegosztók elszámolásáról, mely figyelembe veszi ezt a tényt is. Lakógyűlésen a megmondó emberek szoktak érvelni azzal, hogy nem hiteles a mérés. Sokan azt hiszik, hogy ami nem hiteles, az pontatlan is. A költségmegosztó mérés nem hitelesíthető, ugyanis nem fizikai egységeket mér, viszont 1% alatti hibával dolgozik. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy nagyságrendileg a hőmennyiségmérés is ezt tudja. Így a költségmegosztókra nem lehet panasz.

Felvetődhet még a manipuláció kérdése is. Amíg a rádiós technika nem létezett, a leolvasó az adatokat három lapon rögzítette a lakó szeme láttára. Így alapjáraton kizárható volt a szolgáltató beleavatkozása. A rádiós rendszernek köszönhetően az adatok emberi beavatkozás nélkül érkeznek be, így a rendszer biztonságosabb lett. A költségmegosztást végző cég weboldalán is lehet látni az adatokat, internetes okosméréses rendszereknél. Így a felhasználó a mért adatokat pontosan tudja követni, hogy adott napon adott időben, milyen fogyasztással rendelkezett. A beavatkozás lehetősége eleve kizárt.

A költségmegosztó készülék felszerelése önmagában nem nyújt megoldást a fogyasztás csökkentésére. Ilyet akkor érdemes használni, ha a lakók a saját fűtési rendszerükbe be tudnak avatkozni, tudják szabályozni. A fűtéskorszerűsítés egy panelház esetében elengedhetetlen, szelepeket, strangszabályzükat, egycsöves fűtési rendszer esetén átkötő szabályzókat kell beépíteni. A nagyságrendileg kell megítélni a korszerűsítés költségét, nagyjából lakásonként 140-160 ezer forintot említhetnénk, amely érték hozzávetőleges. A beruházás kb 4-5 év alatt térülhet meg!

Főoldal a Még a legmodernebb technikával felszerelt költségmegosztók sem a hőmennyiséget mérik aloldalról