Jóga Budapest: jóga és meditáció: pszichológiai megközelítés

Jóga és meditáció Jóga Budapest – pszichológiai megközelítés

Az a kérdés, amely lenyűgözte Goleman-t és Davidson-t, az volt a tartós vonása, amelyet a meditáció termel, és túlmutat a magasztos helyeken, amelyek gyakran tapasztalatai az ülésen. Nézetük szempontjából fontos volt a meditáció hatása az egészségre és a teljesítményre, de még érdekesebb volt a gyakorlatban betöltött szerepe, mint az önzetlenség, az egyenlőtlenség és a pártatlan együttérzés. A gimnáziumi napok során Goleman és Davidson okos hipotézist hoztak fel, hogy megmagyarázhassák ezt a jelenséget egy folyóiratcikkben, amit írtak: az utána a következő a jóga alapja. Ebben az esetben a meditációs munkamenet után fennmaradó belső változásokhoz kapcsolódó utóbb az alapérték a kiindulási állapot mikor elkezdünk meditálni, és a folyamatban bekövetkező ideiglenes változásokról. Goleman azt mondja: “Ez volt a módunk annak, hogy beszéljünk arról, hogy miközben folytatod a gyakorlásodat, a dolgok, amiket láttál, az államban való események részévé váltak a létezésed részévé. Tulajdonságokká válnak. “Érdekes elmélet volt. Az egyetlen probléma az volt, hogy abban az időben semmiféle tudományos kutatást nem végeztek. “Megkaptuk a meditálót” – gyűlöli -, de nem volt az adat.

De most ez megváltozik. A hosszú távú meditációkkal kapcsolatos legújabb kutatások azt mutatják, hogy Goleman és Davidson intuíciója nem messze van. Ezek az új tanulmányok a jóga gyakorlásról tudományos bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy a tartós gyakorlatok tartós változásokat idézhetnek elő az agyműködésben és az olyan viselkedésbeli átalakulásban, amely – amint azt mondják – “drámaian felemeli a pszichológiai tudomány emberi elképzeléseinek korlátait”.

A figyelemfelkeltő agy figyelembevétele

A meditáció korai kutatásainak nagy része az “állami” hatásokra összpontosított. A tanulmányok gyakran olyan újoncokról szóltak, akiket a tudatosság-technikákat tanítottak, majd ellenőrző csoportokkal ellenőrizték, hogy meghatározzák, milyen hatással van a meditáció a teljesítményükre. Nem minden kutatás volt a szigorú, és néhányan kiderült, hogy kicsit több, mint a hype. De amikor a legmagasabb tudományos normáknak nem megfelelő tanulmányokat gyúrjuk, ahogyan Goleman és Davidson a könyvükben megfogalmazódtak, világos képet kapunk arról, amit a meditáció tudományáról tudunk – és amit még tanulni kell.

Nem meglepő, hogy a kutatás egyik legerősebb területe a figyelem középpontjában áll. Egy kulcsfontosságú MIT tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az önkéntesek, akik nyolchetes mentális alapú stresszcsökkentési programot vettek igénybe, sokkal nagyobb képességük volt arra, hogy az érzékelésükre összpontosítsanak, mint egy olyan kontrollcsoportra, amely nem végezte el a képzést. Egy másik tanulmány a Wisconsini Egyetemen kimutatta, hogy csak 10 percnyi jógalélegzet számlálás segített ellensúlyozni a káros hatásokat a nehéz feladatok sokaságának koncentrálására. Még egy tanulmány, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetemről kiderült, hogy mindössze nyolc perc alatt a tudatosság fokozza a koncentrációt és csökkenti az elme elkószálását, ahogyan a jóga kezdőknek szintjén is észlelhető. A kutatók azt is észlelték, hogy a tudatosság drámai hatást gyakorolt a munkamemóriára – az a lehetőség, hogy manipulálni kell a tárolt információkat annak érdekében, hogy okokat és döntéseket hozhassunk időben. A diákok egy csoportja, akik kéthetes tanfolyamon vettek részt a figyelemfelkeltő képzésben, több mint 30% -al növelték a pontszámukat a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkön – a végzős hallgatói felvételi vizsgákon.

A stressz egy másik olyan terület, ahol a bizonyítékok különösen meggyőzőek. Egy emblematikus tanulmányban az Emory Egyetem kutatói 8 hetes elméleti képzést adtak önkénteseknek, majd felkavarta a fotókat, hogy lássák, hogyan reagáltak. Az eredmény? Jelentősen csökkenti az aktivitást az amygdala, az agy része, amely kiváltja a fight-or-flight választ.

További tartalmak:

https://www.jogaunio.hu/