Nem volt megoldott a szabáyozás
A kezdetek kezdetén Magyarországon és Európa szerte kétcsöves fűtési rendszereket építettek ki, melyeknek szabályozási lehetőségei korlátozottak voltak. Leginkább a bő vezetékhálózat, a teljes szabályozási hiánya, maximum a zárást-nyitást biztosító elzárószekrény megléte jellemzi ezeket a rendszereket. Ezekkel a rendszerekkel a szabályozás hiánya miatt nagyon pazarló módon lehetett fűteni. Későbbiekben tömegesen épültek a lakások, a lakásépítési programnak köszönhetően, amely szükségessé tette egy olyan rendszer bevezetését, ami gyorsan kivitelezhető és gazdaságosan üzemeltethető.
A kétcsöves fűtéshez képest, annak ellenére hogy a munkafolyamat felgyorsult, az átfolyós rendszerek nagy visszalépést jelentettek, mert szó sem eshetett a hőleadónkénti szabályozásról. Szabályozásról a távhő esetében csak a 70-es évek végétől beszélhetünk, mivel akkor drasztikusan megemelkedtek az energiaárak. Ennek következtében áttértek az átkötőszakaszos, egycsöves fűtési rendszerre. Ezután a 80-as években már olyan mérőszabályozó egységet építettek be, melynek köszönhetően már pontosan be lehetett állítani a kívánt térfogatáramot.
Átkötőszakaszok, termofejek felhelyezése
Ha panelházi fűtéskorszerűsítésről beszélünk, akkor a szekunder oldal felújítására kell gondolnunk ami a hőközponttól az épület irányba induló fűtési rendszert takarja, ahol a cél a költségmegosztók, hőmennyiségmérők felhelyezésére és lakásonkénti fűtésszabályozásra való fókuszálás volt.
Viszont az épületben vannak lakáson belüli és kívüli elemei is a szekunder rendszernek. Felújításnál ezeket célszerű megkülönböztetni, mert mindegyiken más és más jellegű munkát kell elvégezni. A lakáson belüli elemekhez a radiátorok tartoznak, melyeket szabályozhatóvá kell tenni valamiféleképpen. Ezekre a hőleadókra költségmegosztókat kell felhelyezni mérés szempontjából. Hőmennyiségmérőt csak a lakásba belépő előremenő, és a lakásból kilépő visszatérő vezetékre kell elhelyezni.
A lakáson kívül leginkább csak strangszabályzókra és elzáró szerelvényekre van szükség.
Ahhoz, hogy az egycsöves kialakítású fűtési rendszer szabályozható legyen, elengedhetetlen az átkötő szakasz beépítése. Szekunder fűtéskorszerűsítés esetében a
Ezeket a társasház anyagi lehetőségeihez mérten bővíteni is lehet.