Fűtési rendszerek kialakítása
Az épületek fűtési hőigényét elsősorban központifűtési rendszerek segítségével fedezzük.
A fűtési rendszer biztosítja a szükséges hőenergia mennyiség előállítását, szállítását a
hőtermelő és a hőleadó között, illetve leadását a fűtendő helyiségben.
A fűtési rendszereket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk.
A hőtermelő és a hőleadó közötti távolság függvényében, beszélhetünk:
egyedi fűtésekről (amikor a hőtermelés és a hőleadás egyaránt a fűtendő
helyiségben megy végbe).
központi fűtésekről (egy lakás, családi ház, többlakásos épület, vagy kisebb
épületcsoport esetében, amikor a hőtermelő berendezés a hőleadóktól elkülönített
helyiségben van elhelyezve)
távfűtésről (amikor egy városrész, vagy város épületeinek fűtését egyazon
rendszerről látják el hővel).
Az alkalmazott energiahordozó szerint, megkülönböztetünk:
szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtési rendszereket
folyékony tüzelőanyaggal üzemelő fűtési rendszereket
gáz–halmazállapotú energiahordozóval üzemelő fűtési rendszereket
villamos energiával üzemelő fűtési rendszereket
biomassza és hulladék felhasználásával üzemelő fűtési rendszereket;
megújuló energiaforrás alkalmazásával üzemelő fűtési rendszereket
(geotermikus, szolár)
Az alkalmazott hőhordozó közeg függvényében a központi fűtési rendszerek lehetnek:
vízfűtések
gőzfűtések
légfűtések
termo-olaj fűtések
A hőleadás módja szerint beszélhetünk:
konvekciós fűtési rendszerekről (a hőleadás módja döntően konvekció)
sugárzó fűtési rendszerekről (a hőleadás módja döntően sugárzás)
kombinált hőleadású rendszerekről (a konvekció és a sugárzás aránya hasonló
mértékű)
Egy létesítményben (épület, lakás) a központi fűtési rendszerek rendelkezhetnek saját
hőtermelő berendezéssel, de előfordulhat, hogy a hő egy hőközponton keresztül jut el a
fűtési rendszerhez. Előbbi esetben a kazánt egy kazánházban helyezik el, de a napjainkban
alkalmazott fali kazánok esetében erre nincs is szükség, mert felszerelhetjük konyhában,
fürdőszobában, vagy akár előszobába is. el lehet helyezni. A hőközpontokat távfűtésre
kapcsolt épületek, épületegyüttesek számára alakítják ki, de napjainkban egyre több
helyen alkalmaznak egy lakás számára is mini hőközpontokat.
A hőszállítást biztosító csőhálózat a kialakítás szempontjából lehet:
egycsöves (átfolyós vagy átkötőszakaszos)
kétcsöves
alsó elosztású
felsőelosztású
közbülső elosztású
valamint a fentiek kombinációja
A fűtési rendszerekben a hő elosztását az osztó oldja meg. Az egyes fűtési körökből a
visszatérő vezetékekben szállított hőhordozó közeg a gyűjtőben keveredik. Egy-egy
különböző célú, különféle időszakban működő, különféle szabályozást igénylőág
elkülöníthetően indul el az osztóról és érkezik vissza a gyűjtőre. Az ágak főelosztó
vezetékét alapvezetéknek nevezzük.
Az alapvezeték:
alsó elosztásnál az alsó fűtőtestek alatt
felsőelosztásnál a felső fűtőtestek felett
közbülső elosztásnál pedig a fűtőtestek függőleges sora között helyezkedik el.